Dohányzás káros hatása a kezelés során

dohányzás káros hatása a kezelés során
Diószegi Judit, pszichiáter Aki dohányzik, számos káros tényezőnek és következményes negatív hatásnak, betegségnek teszi ki magát. Vajon minden dohányos tisztában van az összes következménnyel? Tekintsük át részletesen.

A dohány összetevői: szerves anyagok, a nikotin különböző alkaloidjai, adalékanyagok. A dohányfüst tartalmaz több mint féle ártalmas anyagot, mint: szén- dioxidot, szén- monoxidot, kátrányt.

Káros anyagok, amelyek a dohányzás során a levegőbe is kerülnek, ezáltal a passzív dohányzókat is károsítják: szisztémás toxinok hidrogén- cianid, kén- dioxida carcinogén nitrózamin, benzopirin, formaldehid, poloniumés a reproduktív szerveket károsító szén-monixid, nikotin, kadmium. A dohány szívása történhet cigaretta, pipa, vízipipa formájában.

leszokni a dohányzásról tudok jobb lenni Allan Carre A dohányzásról való leszokás egyszerű módja

A dohány orron keresztüli felszippantása az ún. Fontos tudni, hogy a dohányzók fele biztosan dohányzás okozta betegség miatt hal meg.

A másik sajnálatos tény, hogy a dohányzók jelentős része rendszeresen fogyaszt alkoholt, amely együttesen még súlyosabb elváltozásokat hozhat létre a szervezetben, különös tekintettel a szájüregben. Cardiovascularis rendszer: arteriosclerosis, coronaria betegség, hypertonia, aorta aneurysma, stroke, artériás thrombosis Légzőrendszer: COPD chronicus obstruktív pulmonaris betegségemphysema, bronchitis, fokozott nyáktermelés miatti állandó köhögés, asthma, tbc, tüdőgyulladás, légzésfunkció károsodása vitálkapacitás csökkenés Daganatok: A dohányzással összefüggésbe hozható a következő területek tumoros elváltozása: szájüreg, garat, gége, tüdő, eosophagus, gyomor, húgyhólyag, méhnyak.

  • Dohányzás – Wikipédia
  • Dohányzási tabletták árak vélemények
  • A dohányzás káros hatásai
  • Ezek a kórok általában minden dohányost sújtanak, hiszen a füst a légzőszervrendszer ezen részeihez mindenféleképpen eljut.
  •  Коммандер.
  • Парень захохотал.

Folyamatos szem- és orrirritáció passzív dohányzás Egyéb: osteoporosis, Alzheimer- kór, bőröregedés, korai menopausa, fokozott hajlam más drogok, élvezet szerek használatára. Tipikus élethelyzet a kisgyermekes szülők dohányzása, vagy régebben a munkahelyi benti dohányzás.

Szerencsére ez utóbbit jelenleg már törvény szabályozza, tiltja a nemdohányzók védelmében, a legtöbb közintézményben és szórakozóhelyen. Sajnos a nemdohányzókban hasonló egészségügyi problémákat okoz a passzív dohányzás, mint az aktív dohányzókban.

A passzív dohányzás hatásai

Emellett a másik probléma, hogy az aktív dohányosok szervezete folyamatosan alkalmazkodik a káros hatásokhoz, míg a nemdohányzók fokozott szenzitivitást mutatnak ennek hiányában, az ő szervezetüket sokkal jobban terhelik a dohányfüst káros ágensei. A carcinogén komponensek ugyanúgy hatnak a passzív dohányzókra is, sőt némely összetevő nagyobb koncentrációban jelentkezik a dohányfüstben, lásd az 1.

Az ilyen intrauterin hatás alatt fejlődő gyermekek későbbi fejlődése lassabb, képességeik elmaradnak a társaiktól. Ebben a körben kell szólnunk a passzívan dohányzó gyermekeket érő káros hatásokról is.

Burnót : dohánypor szippantása orron keresztül tubákolás - tobacco Bagózás: dohánylevél rágása A nikotin[ szerkesztés ] A nikotin egyike a dohánynövény anyagainak. Képlete: C10H14N2. Levegőn megbarnuló, lúgos kémhatású, erősen csípős ízű, olajos folyadék.

Intrauterin hatások:A nikotin és a szén- monoxid átmegy dohányzás káros hatása a kezelés során placentán, és bejut a magzat szervezetébe. Gyakoribb a vetélés, a koraszülés, a placenta leválása, az ajak- és szájpadhasadék kialakulása, a perinatalis mortalitás, és nő a kis súlyú újszülöttek száma.

A dohányzás káros hatásai - Szalai Sarolta előadása

Újszülötteket érintő káros hatások:A kémiai ágensek az anyatejjel együtt bejutnak az újszülött szervezetébe. Gyakoribb ezeknél a gyermekeknél az alsó légúti fertőzések, megbetegedések kialakulása. Hirtelen bölcsőhalál kockázata nő. Passzívan dohányzó kisgyermekek:Állandó köhögés, fokozott nyáktermelés, asztmás légzés. Asthma bronchiale kialakulásának kockázata nő. Gyakoribb középfül- gyulladás. Magatartásbeli és koncentrációs zavarok, valamint lemaradás az iskolában a gyakoribb betegségek miatt.

Rendszeres fogyasztása először toleranciát, majd kisebb- nagyobb fokú függőséget alakít ki. A tolerancia kialakulása során egyre nagyobb mennyiségű dohány képes ugyanazt a hatást kiváltani, és egyre kevésbé képes a jó közérzet fokozására ugyanaz a mennyiségű dohány.

A függőség kialakulása során a beteg egyre kevésbé tudja kontrollálni az elfogyasztott dohány mennyiségét. A dohány megvonásával 24 órán belül jelentkeznek az ún.

mennyi vágy után dohányozni két hete abbahagytam a dohányzást

A dohányzásról való leszokásnak két formája ismert: az egyéni és a támogatott módszer. Az egyéni módszerek között ismert az elszívott dohány mennyiségének folyamatos csökkentése, különböző speciális rágógumik használata, elektromos cigaretta segítségével történő leszokás, teljes életmódváltás.

A szakember segítségével történő leszokás része a tanácsadás, probléma- megoldási stratégiák kidolgozása, a környezet támogató bevonása a leszokásba, Harmadik nagy csoport, amikor gyógyszerek alkalmazásával történik a dohányzásról való leszoktatás pl.

Bupropion SR- nikotinmentes, nikotinos rágógumi, nikotinos orrspray, nikotintapasz, varenicicline Ezen gyógyszerek használata mindig szakember felügyeletét igényli, mert erős mellékhatásuk lehet pl.

A másik tényező, ami befolyásolja a kialakult szájüregi tüneteket, hogy milyen régóta és milyen gyakorissággal, mennyit szív el naponta dózis függő hatás dohányzik az ember. A fogorvosi rendelőben megjelenő betegen extra- és intraoralis vizsgálattal azonnal, minden kérdés nélkül észlelhetjük a különböző, dohányzásra utaló jeleket. Extraoralis jelek: dohányfüst szagú a beteg, füstszagú lehelet, megsárgult ujjpercek, körmök, érdes, mély hang, rendszeres, váladékos köhögés.

Az intraoralis jeleket a szájüregben az alábbi csoportokba oszthatjuk: Precancerosus elváltozások, daganatos betegségek: leukoplakia, laphámcarcinoma Parodontológiai elváltozások: ANUG, ANUP, periimplantitis kialakulásának kockázata nő, recesszió, klinikai tapadásveszteség fokozott, fibrotikus jellegű dohányzás káros hatása a kezelés során, csökkent vérzékenység, fokozott elszarusodás Nyálkahártya elváltozások: stomatitis nicotina palati, melanoplakia, glossitis rhombica mediana, glossitis pilosa nigra, krónikus hyperplasticus candidosis, leukoodema, hyperkeratosis, ostitis alveolaris, elhúzódó sebgyógyulás Keményszöveti elváltozások: abrasio, nyaki kopás, dehiszcencia, fogvesztés Esztétikai, szociális problémák: halitosis, zománcelszíneződés, -foltosodás, fogsor-elszíneződés, csökkent szaglás és ízérzékelés HIV-fertőzött és diabetes mellitusban szenvedő páciensek szájüregi tünetei súlyosabbak abban az esetben, ha a beteg dohányzik is.

Alapvető feladat a team valamennyi tagjának a beteg dohányzásról való leszoktatása.

egy injekciót és leszokott a dohányzásról 1 órán keresztül hagyja abba a dohányzást

A dohányzó betegek fogkőképződési hajlama nagyobb, mint a nemdohányzóké, valamint a parodontológiai státuszuk is gyengébb, ezért az ő professzionális szájhigiéniás gondozásuk mindig hosszabb, és gyakoribb kezelésre van szükség, emiatt többe is kerül.

Anamnézis Minden egyes találkozáskor rá kell kérdezni a beteg dohányzási szokásaira.

leszokni a dohányzásról és lefogyni miért hogyan leszokni a bőrről, tisztábbá vált

Léteznek kérdőívek, amelyek kitöltésével valamennyi, dohányzással kapcsolatos kérdésre választ kaphatunk. Fontos az egyéb tudatmódosító szerek alkohol, drog használatára rákérdezni.

Intraoralis vizsgálat Fontos minden alkalommal vizsgálni, hogy van-e valamilyen intraoralis lézió, amely összefüggésbe hozható a dohányzással.

Amennyiben igen, mindenképpen meg kell mutatni az elváltozást a betegnek, és fel kell hívni a figyelmét arra, hogy ennek hátterében a gyengeség, ha lehagyja a dohányzást áll.

Amennyiben olyan elváltozást észlelünk, amely két héten belül nem gyógyul, a beteget szájsebészetre kell utalni biopsiavétel céljából. Ezt az eseményt okvetlenül fel kell tüntetni a páciens kezelési lapján. A beteget meg kell tanítani az önvizsgálatra, azaz arra, hogyan tudja hatékonyan ellenőrizni a szájüregben és környékén lévő területet.

A dohányzás káros hatásai

Plakk-kontroll Fontos a beteggel megtaníttatni az egyéni plakk-kontrollt pl. Emellett ezen betegek kevésbé figyelnek az egyéni szájhigiéniára, a fogkőképződésre, a parodontalis fertőzésekre, a nyálkahártya- elváltozásokra, ezért mindenképp fontos a betegek fogékonyságát fokozni ebben az irányban. Depurálás és gyökérsimítás A dohányzó beteget fel kell világosítani, hogy a kezelések eredménye jóval alulmarad az ő esetükben a nemdohányzó páciensek kezelési eredményeihez képest. A dohányzó páciensek esetén fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy ezek a betegek ne szívjanak be vizet, eltávolított lepedéket, hiszen a dohányzó páciensek nagy része krónikus légzőrendszeri és cardiovascularis problémákkal küzd.

Instrukció, dohányzásról való leszoktatás Dohányzás káros hatása a kezelés során Hangsúlyozandó a rendszeres és tartalmas táplálkozás, mert a dohányzó betegek étvágya mindig kisebb a nemdohányzókéhoz képest. Rendszeres testsúly-ellenőrzés javasolt.

Harmadlagos nikotinterhelés Az utóbbi évtizedben a passzív dohányzás esetleges veszélyeire is ráterelődött a figyelem. Passzív dohányzás alatt nem dohányzók dohányfüstnek, a dohányzás égéstermékeinek való zárt helyiségben történő, akaratuktól független kitételét értjük. Zárt helyiségben a dohányfüst két forrásból kerül a környezetbe: részint az ott szívott cigaretta, szivar, pipa dohányos által be nem szívott, így közvetlenül környezetbe kerülő füstjéből az un. Ezek természetesen a helyiség levegőjében felhígulnak, így az ott tartózkodó nem dohányosok dohányfüstnek való kitettsége lényegesen kisebb és bizonyos mértékig minőségében is különbözik az aktív dohányosok esetében fennforgó kitettségtől. Több tanulmányban a dohányzók társaságában zárt helyiségben tartózkodó nem dohányzók vérében - 8 órás együtttartózkodás után - a szénmonoxid-hemoglobin szintjét olyan magasnak találták, mint ha 5 cigarettát szívtak volna el, a vizelet- és nyál nikotinkoncentrációját pedig a gyengébb dohányosok körében mért szinttel azonosnak találták.

Lásd még